Az adományozással kapcsolatban részletes tájékoztatót állítottunk össze, amelyet az alábbiakban olvashatnak.
Támogatást bárki nyújthat. Lehet támogató
egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, de akár közhasznú jogállással rendelkező vagy nem rendelkező civil szervezet is. A gazdasági élet szereplői gyakran élnek az ingyenes juttatás lehetőségével. Azonban ennek elszámolása során, annak függvényében, ki a támogatás nyújtója, illetve a címzettje, különböző jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adomány céljából történő ingyenes juttatásokhoz kapcsolódó adóalap-korrekciós tételeket lehet alkalmazni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) rendelkezése alapján.
Adománynak minősülő ingyenes juttatások
Adományok
Adománynak minősül a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
Adományok a társaságiadó-alapban
Az adománynak minősülő – fent ismertetett – ingyenes juttatások ráfordításként elszámolt összege, igazolás birtokában vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül az adományt nyújtónál (Tao-tv. 3. sz. melléklet B./17. pontja szerint).
Az adományt nyújtó csökkentheti az adózás előtti eredményét
a) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, a Civil-tv. szerinti közhasznú tevékenysége támogatására az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százalékával.
b) A közhasznú szervezetnek Tartós Adományozási Szerződés keretén belül történő támogatásakor a fentieken túl a támogatás értékének további 20 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény (de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig).
Tartós adományozás
Mivel a tartós adományozási szerződés alapján történő adományozáskor az adóalap tovább csökkenthető plusz 20 százalékkal (összesen 20+20 százalékkal), ezért célszerű áttekinteni, hogy az adományozás mikor minősül tartós adományozásnak.
Tartós adományozásnak a közhasznú szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás minősül, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja.
Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
A fogalmi meghatározás alapján tehát, tartós adományozásnak legalább négy évet érintően írásban megkötött szerződés alapján, pénzben nyújtott támogatás minősülhet akkor, ha a támogatást évente legalább egy alkalommal az előző évivel megegyező vagy növekvő összegben teljesítik.
Közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége támogatására adomány jogcímen térítés nélkül átadott eszköz, vagy ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatás esetében az adomány értéke alapján ugyan érvényesíthető az „alap” kedvezmény (az adomány értékének 20 százaléka maximum az adózás előtti eredmény összege), azonban tartós adományozásra tekintettel további 20 százalékkal már nem csökkenthető az adóalap, csak akkor, ha az adományozás pénzben történt.
—————————————————————————————————————–
Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a magánszemélyek és egyéni vállalkozó adózók az általuk befizetett SZJA 1%-áról szabadon rendelkezhetnek, azt szabadon felajánlhatják az alapítványunk számára!
A rendelkező nyilatkozat kitöltése pedig az adószám rögzítésével sem vesz igénybe 5 percnél többet.